Intarzia papa

Még valami

Durva retus:

Lehetnek -és vannak!- esetek, amikor nagyon piciny, vagy nagyon vékony elemeket akarunk készíteni.  Igazából megtehetnénk, hogy odafestjük -sokszor használták a tusfestést intarziás bútorokon-, de elegánsabb, ha a piciny elemek is fából vannak. Tartósabbak, és restauráláskor is kevesebb problémát okoz. Ha pl. egy szembogár piciny fényét akarjuk bevágni, ugyancsak nehéz dolgunk van vágáskor. Sokkal egyszerűbb ragasztás után kiegészíteni a képet ezekkel az apróságokkal. De az is előfordulhat, hogy a letisztított, olajozott képen egy-vagy több folt, részlet, nem azt adja, amit szerettünk volna. Világosabb, vagy sötétebb, -hangsúlyosobbra- sikerült valamely részlet, vagyéppencsak hogy elsikkad valami, amit hangsúlyozni szeretnénk. Nem kell ilyesmit restellni, máskülönben pedig, az amúgy vékony lemez, mintázata nem azonos a két oldalon.  Egy, két milliméteres eltérés, pláne ha halmozottan jelentkezik, bizony megtréfálhat bennünket bármilyen odafigyeléssel is dolgoztunk. Az ilyen javításokat, hívom én, durva retusnak. Durva, mert bele kell vágni.
1. A Ragasztott lemezen picinyke lyukat, vékony csíkot tudunk vágni. A kiemelt rést enyvvel teletöltve, beillesszük a hiányzó apró forgácsot, késfokkal berájboljuk.
2. A nem tervezett retusnál, próbáljuk meg grafittal, vagy a jobban fedő szemceruzával, illetve bármi más módon -hisz nem biztos, hogy sötétíteni akarjuk-, beállítani a kívánt árnyalatot és folthatárt. Ilyen esetben próbáljuk meg egyszerre az összes változtatást végiggondolni és jelölni. Azután jön a neheze. Keressük meg azt a lemezdarabot, amelyikbe a nekünk szükséges folt van. Ha bizonytalanok vagyunk a fa valódi színére, fényességére, nyálazzuk meg a lemezt. Aztán vágjuk körbe a foltot, és vigyázva -nehogy az alapból is kiemeljünk- emeljük ki a képből. A kivágott foltra tegyünk egy fehér papírt és a koszos ujjunkkal, simogassuk bele. Megkapjuk a kivágandó kontúrt. Innentől kezdve egyszerű, már csak ragasztani kell. Azonnal látjuk az eredményt.

Finom retus.

Vannak esetek, amikor nem foltokra, csak valamivel sötétebb árnyalatra, vagy csupán vékony vonalra van szükségünk. Sem a finom árnyalatot, sem a vonalat nem tudjuk vágni. Ha egy folt szál irányát akarjuk hangsúlyozni, lehetetlen, ha magának az adott fának nincs erős száljellege, vagy csak folt egyik részét akarjuk hangsúlyozni. A vonalat, lehet, hogy vágási hézaggal elérhetnénk, de sokat kellene vágni. A kész képen könnyebben megtehetjük és pontosan ott és, úgy, ahogyan szeretnénk.
Ha nem is metszünk semmit ki a fából, de belevágunk,- az meg fog látszani. A kérdés csak az, melyen vastag késheggyel vágunk. Szálirányba vékony késsel vágva, még a világos folton sem hagyunk valamire való nyomot. Ehhez általában az erős vágásra használt késsel kell vágnunk. A vágási rést azután kitölthetjük enyvvel, enyves, vagy lakkos csiszolatporral, - a szükség szerint. Ezekkel a vékony vágásokkal árnyalati színeltérést, vagy világos foltokon nagyon vékony csíkokat kapunk.

Az ily módon tett vágásokkal csak nagyon gyenge hatást tudunk elérni.

Stb.

A paraffin olajos rongyot sose hagyjuk a táblán (a rongyot ajánlatos külön edénybe tartani).

Az enyves ecsetet használat után mindég tegyük vízbe, és a ragasztás után mindég mossuk ki belül az enyvet.

Tovább

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat